Általános adatok
A lakosság több mint 60%-a Jáván él.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Indonézia fő vallása az iszlám, a 2000. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 88%-a iszlám hitűnek vallotta magát, ezzel az ország a világon a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező ország volt. Mielőtt a kereszténység, valamint az iszlám elérkezett a maláj szigetvilágba, a térségben az indiai vallási filozófiák voltak mértékadó helyzetben, a hinduizmus és a buddhizmus tanai uralták az indonéz népességet. Az iszlám vallást egykor elsősorban Jáván és Szumátrán gyakorolták, de az 1980-as években folytatott, úgynevezett „transzmigrációs program” (lásd alább) eredményeként a Balin, Borneón, Celebeszen, a Molukka-szigeteken és Pápuán élő muzulmánok száma jelentősen megnövekedett. A lakosság többi részében körülbelül 8%-kal részesednek a keresztény vallású emberek (akiknek háromnegyede protestáns, a maradék pedig katolikus hitű), 3% hindu, míg a buddhisták körülbelül 1%-ot érnek el. Az országban elhanyagolható létszámú zsidó vallású közösség is él.
Az indonéz hitvilág egyébként túl komplex ahhoz, hogy bármelyik nagy világvallásnak teljes egészében megfeleljen. Különösen Jáva szigetén nagyszámú muszlim él, akik egy nemortodox, a hinduizmussal valamelyest keveredett iszlám, az Abangan tanait követi. Az egész szigetvilág népi hiedelmeit, tradícióit jelentősen befolyásolják a hindu hagyományok és gondolatok. Indonéziában az Alkotmány szerint vallásszabadság van, de vallásnak lennie kell. Minden állampolgár köteles megjelölni az állam felé, hogy milyen vallású. Így azután létezik az országban egy csendes tömeg, aki ugyan „hivatalosan” muzulmán vallású, de nem követi a vallás rituáléit, valójában teljesen világi életet él.
Indonézia népességét nagyjából két fő csoportra lehet osztani. Az ország nyugati felét ázsiai, elsősorban maláj népek népesítik be, míg az ország keleti felén inkább csendes-óceáni népek, Új-Guinea szigetén pápuák élnek, akiknek elődei a melanéziai szigetvilágból származnak. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy Indonézia Európa vagy Amerika méretű területen fekszik, valamint, hogy az ország több ezer szigetből áll, amelyek gyakran saját evolúciós utat jártak be, ennél jóval több alcsoportot is meg lehet állapítani. A legtöbb indonéz saját etnikai csoportjához tartozónak vallja magát, amelyet általában nyelve és származási helye határoz meg, például a jávai, szundanéz vagy batak. Gyakran egy szigeten belül is több népcsoport található, például Borneón a dayakok és a punanok, akiknek életmódjukon kívül a bőrszínük is eltér egymástól.
Az indonéz emberek elsősorban általában saját helyi nyelvüket használják (bahasa daerah), de az ország hivatalos nyelvét, az indonézt (Bahasa Indonesia vagy egyszerűen Bahasa, jelentése nyelv) minden iskolában tanítják, és gyakorlatilag minden indonéz lakos beszéli. Egykoron ez a nyelv az egész délkelet-ázsiai térségben „lingua franca” volt, beleértve a mai Malajziát is, így a hollandok is elfogadták a gyarmat hivatalos nyelvének, majd a függetlenség kikiáltása után az ország hivatalos nyelvévé vált.
Etnikai feszültségek is vannak, elsősorban az indonéz kínaiak és a Pribumi, helyi születésű emberek között, az 1997-es és 1998-as jakartai tüntetések pontosan előhozták ezt a problémát. Az ilyen etnikai feszültségeket általában a helyi kínaiaknak az indonéz lakosokkal szembeni relatív gazdagsága gerjeszti, ez természetesen kínai-ellenes érzelmeket kelt. Az üzleti élet hatalmi és befolyásos pozícióit folyamatosan kínai indonézek töltik be. Az indonéz kormány folyamatosan dolgozik az ilyen anomáliák felszámolásán, de a széles körű korrupció és az átlagos indonéz állampolgár által érzett elégedetlenség miatt ez az etnikai feszültség csak lassan enyhül. A Suharto elnök időszakát jellemző korrupció, a színfalak mögötti egyezségek és a nepotizmus egyértelmű magyarázatot adnak Indonézia nemzetiségi ellentéteire. A lakosság döntő többsége indonéz, vagyis különböző, egymástól is igen eltérő maláj csoportok tagja.
Több mint 300 nyelvet beszélnek, a hivatalos nyelv a bahasza indonéz, egy mesterségesen kialakított közvetítő nyelv. Az uralkodó népcsoport a jávai, bahasza nyelven javanéz, Jáva szigetének lakói. A következő etnikai csoport a szunda szigeteki (szundanéz), arányuk 15%. A maduraiak Madura szigetén kívül Jáván is élnek, arányuk 6%. Szumátra szigetén élnek a lebongok, arányuk 5,5%. Szintén itt élő népcsoport a minangkabu, arányuk 4%. A dajakok, az úgynevezett ómalájok közé tartoznak, bőrszínük világosabb, törzsi körülmények között élnek, alacsonyabb fokon, mint a később bevándorolt többi csoport, az újmalájok, arányuk 3%. Celebesz szigetének lakói a bugik, más néven menadonézek, 2,5%-os arányt érnek el. A batakok Szumátra lakói, arányuk 2%. A többségi muzulmán lakosságtól eltérő sajátos hindu kultúrát őriznek a balinézek, Bali szigetének lakói, arányuk 2%. Az acseh csoport Szumátrán él, arányuk 1,5%. A Malukku-szigetek lakói, az amboinézek vagy makasszárok aránya 1%. Ezenkívül is sokféle indonéz csoport van még, az ő arányuk 7,5%. Az indonézeken kívül kisebb arányban, más etnikai csoportok is élnek itt. Legnagyobb számban kínaiak, arányuk 2,5%. Arabok és dél-ázsiai bevándorlók, indiaiak, pakisztániak a fehérekkel (európaiakkal) együtt 1%-nyian vannak. Ezenkívül élnek itt melanéz (pápua) őslakók, mióta Indonézia elfoglalta hazájuk, Pápua szigetének nyugati felét. Arányuk csak 0,55%, azonban a sziget lakosságának 60%-át ők teszik ki.
Transzmigrációs program
Transzmigrációs program volt a neve Suharto elnök „népességelosztó” programjának, amelynek során a túlnépesedett Jáva és Bali szigeteiről a lakosságot a jóval ritkábban lakott területekre, Szumátrára, Borneóra, Celebeszre költöztették át. A költözködés természetesen önkéntes alapon ment, a kormány jelentős anyagi ösztönzést biztosított a vállalkozó kedvű indonézeknek. Hatalmas földterületet kaptak ingyen az államtól, ingyenes egészségügyi ellátást és hosszú évekre mentesítették az ilyen embereket-családokat az adóterhek alól. A program során összesen kb. 2,5 millió ember települt át a felsorolt területekre, ami Indonézia lakosságához képest elhanyagolható. Összehasonlításul: a kb. másfél Magyarország területű Jáva sziget lakossága kb. 130 millió fő.
Forrás: wikipédia
|