Domborzat

Az Indonéz Köztársaságot 18 100-nál is több sziget alkotja, amelyek közül kb. 6000-en élnek emberek. Szigetei az egyenlítő két oldalán helyezkednek el, így az országnak trópusi éghajlata van. Indonézia a világ leghosszabb szigetcsoportján, az Indonéz-szigeteken terül el, a Maláj-félsziget (amelyen Malajzia nyugati része, déli csücskén pedig Szingapúr helyezkedik el) és Ausztrália között.

 

Legnagyobb szigetei:

 

Az ország szárazföldi határokkal rendelkezik Malajziával, Pápua Új-Guineával és Kelet-Timorral. Tengeren határos Indiával, Thaifölddel, Malajziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Pápua Új-Guineával és Ausztráliával.

 

Indonézia tektonikus lemezek törésvonalain helyezkedik el, az ország területe kisebb lemezeken kívül érinti az eurázsiai, az ausztrál, valamint a csendes-óceáni lemezt is. Ennek megfelelően a vulkanikus tevékenység igen aktív, a földrengések gyakoriak. A szigetekből álló ország számára további veszélyt jelentenek a rengéshullámok által keltett szökőárak is. Különösen pusztító volt a Krakatau vulkán 1883-as felrobbanása, valamint a 2004. decemberi földrengés nyomán keletkező szökőárak hatása. Utóbbi csak Indonéziában mintegy 200000 ember halálát okozta, a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett.

 

 

Vízrajz

Az országot nyugaton az Indiai-óceán, délen a Timor-tenger és az Arafura-tenger, északkeleten a Csendes-óceán, északon a Celebesz-tenger és a Dél-kínai-tenger határolja. Indonézia szigetei által közrefogott területen helyezkedik el a Jáva-tenger, a Flores-tenger, a Maluku-tenger és a Banda-tenger. Az ország jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat. A folyói egyenletes vízjárásúak.

 

A leghosszabb folyók Borneó szigetén találhatók. Ezeknek fontos szerepe van a belső területek közlekedésében.

 

 

Éghajlat

Az ország éghajlata egyenlítői, trópusi. Az országban mindössze két évszak van: esős (november-március) és száraz, hasonlóan Délkelet-Ázsia más területeihez. Az évi csapadékmennyiség nagyon magas.

 

 

Élővilág, természetvédelem

A szigetvilág flórája és faunája jelentősen különbözik egyik oldalról Borneó, Bali és a nyugati szigetek, másik oldalról Celebesz, Lombok és a keletebbre fekvő szigetek között. Ezen ökológiai határvonal neve Wallace-vonal, felfedezője után nevezték el. A vonalat gyakran emlegetik, mint Ázsia és Ausztrálázsia határvonalát, így Indonézia valójában bikontinentális ország. Az elektronikai iparban forrasztásokhoz használt ón főként Bangka és Belitung szigeteken végzett szabályozatlan bányászata sok egészségügyi és természetvédelmi gondot okoz.

 

 

Nemzeti parkjai

Indonéziában hivatalosan 50 nemzeti parkot tartanak számon.

 

 

Világörökségei

Az UNESCO az alábbi helyeket tartja számon világörökségként: